Sziasztok, itt a következő rész :) A következő lesz a kedvencem, ami teljesen az én világomat fogja tükrözni, de előreláthatólag 2 részletben érkezik majd :) Na, de hogy ne rohanjunk annyira, itt a rész, jó olvasást!!
U.i.: Ne feledjétek a másik blogomat sem! Este jön az első rész! link
Adrii xx
- Igazán gyönyörű vagy ma. - mosolygott.
Hihetetlen, hogy még mindig zavarba tud hozni.
- Te pedig igazán kedves vagy ma, köszönöm. - mosolyogtam vissza.
- Nem is tudtam, hogy ennyire jól tudsz úszni. Fantasztikus voltál.
- Hát köszönöm. Ezt is. Egyébként ez olyan, mint mikor ti kiálltok énekelni. Olyankor elfelejtesz mindent és csak arra gondolsz, hogy meg kell csinálnod. Akár magad miatt, akár a többiek miatt. És igen, ez tényleg fantasztikus érzés. - áradoztam.
- Főleg, ha tehetséges vagy abban, amit csinálsz.
- Na igen. Ebben az egyben tényleg jó vagyok. És ezt most nem nagyképűségből mondom. - mosolyogtam zavartan.
- Nem, igazad van. Tényleg jó vagy. Komolyan. - nézett bele a szemembe.
- Köszi. - pirultam el már századjára - Szerintem menjünk vissza, már biztos hiányolnak minket. - próbáltam menteni a menthetőt.
- Persze menjünk. - mosolygott, majd maga elé engedett az ajtóban.
- Hát ti hol jártatok? - húzogatta a szemöldökét Louis.
- Csak átvettem a cipőmet. - mutattam le és otthagytam őket, nehogy mást is kérdezzen.
A többiek elég jó állapotban voltak már, hozzám képest, pedig én is ittam rendesen.
Néhány képet most is csináltam. Elég érdekesek lettek.
A fiúk már tüzet is gyújtottak, amitől nagyon hangulatos lett az éjszaka. A zenét kicsit halkabbra vettem, hogy tudjunk egy kicsit beszélgetni, ha már így összegyűltünk.
- Akkor most megragadom az alkalmat, hogy gratuláljak Rebekának a nagyszerű teljesítményéért. - emelte fel poharát Lou, bár már nem nagyon bírt beszélni. - Igyunk rád. - nyújtotta felém poharát, hogy koccintsunk.
- Inkább én ragadom meg az alkalmat, hogy bocsánatot kérjek a kellemetlenségekért, amiket okoztam. - álltam fel és kezdtem el mondandómat - És igyunk inkább ránk, és hogy együtt vagyunk.
Koccintottunk, majd mindenki lehúzta az itókát, kivéve engem.
- Mi az Rebi? Nem ízlik? - viccelődött Niall.
- Nem tudom mi ez, de valami borzalmas. - röhögtem - Inkább hozok valami finomabbat.
Felálltam és az asztalon lévő piák között kezdtem válogatni.
- Újra dúl a love? - kérdezte Harry, aki az asztalnak támaszkodott, hogy el ne essen.
- Te hülye vagy! Liam Sophival jár még mindig és én örülök ennek. Csak megbeszéltük a dolgokat. - válaszoltam őszintén.
- Ha te mondod királylány.
- Mi ez a becézgetés? Jól érzed magad? - tettem homlokára a kezem.
- Soha jobban. Csak ma a medencében király voltál és ezért leszel mostantól királylány. - mosolygott.
- Ó, hát köszönöm. Ez kedves tőled. - mosolyogtam rá vissza.
- Ez a kedvenc zeném! - ordította el magát, majd felhangosította a zenét. Macklemore Thrift shop című száma ment. - Gyere velem táncolni! - húzott magával.
Hát táncnak nem nevezném azt, amit Harry csinált, de jól szórakoztam rajta. Egészen addig, amíg el nem esett és nem rántott le magával.
Én legalább puhára estem, de észrevettem, hogy nem a legjobb helyre térdepeltem.
- Ó, bocsánat Harry - próbáltam valahogy kimondani, de a röhögéstől nehezemre esett.
- Leszállnál rólam? - kérdezte ő is nevetve.
- Persze, amint sikerül felállnom. - ekkor már könnyezett a szemem.
Lassan legurultam róla és mellé feküdtem.
- Ez meg az én kedvenc zeném! - pattantam fel és felhúztam Harryt is - Most te jössz velem táncolni! (zene)
És ezek után csak az én zenéim mentek. Mint Demi - Heart attack vagy Selene - Come & get it.
Ránéztem a telefonomra, ami hajnali 2-t mutatott. Az emberek elfogytak körülöttem, egyedül Zayn volt itt, aki csak cigizni jött ki.
- Te nem mész aludni? - kérdezte.
- Még maradok egy kicsit.
- Oké, jó éjt. - majd bement.
- Neked is.
Leültem a hintaágyba és csak ültem. Legutóbbi emlékem, hogy már fekszem és valaki egy plédet terít rám, majd megpuszil.
Ezt az illatot még álmomban is felismerem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése