1 év telt el és elmondhatom, hogy a lányokkal már igaz barátok lettünk. A sok unalmas és fárasztó nap mellett, amiket az iskolapadban töltöttünk, voltak nagyon jó és felejthetetlen pillanatok is. Mint például, hogy bekerültem az úszócsapatba és számos versenyen vettem részt, és ezek közül néhányat meg is nyertem. A lányok, persze amikor csak idejük engedte, eljöttek nekem szurkolni. A legjobb dolog mégis az volt, amikor megismerhettem személyesen is El barátját, Louist. Igen, AZT a Louist. :)
Ő pontosan ugyanolyan, mint ahogy a TV-ben láthatjuk, egy szóval bolond. Sajnos a többi srácot a bandából még nem sikerült megismernem, de ami késik nem múlik. Nem igaz?
Péntek van. Az egyik kedvenc napom a héten. Ma is úszóedzésre kell mennem, de előtte még elkísérem Eleanort a Louissal való találkozójára, ugyanis szeretne kérdezni tőlem valamit. Ahogy mindig, most is a szokásos helyen találkoznak, a parkban a bejárattól számított 2. padnál. Milyen cuki, van egy saját helyük. :3 Mikor odaértünk, Lou már ott állt a padnál.
-Sziasztok! - mosolygott majd megcsókolta barátnőjét.
-Szia! - köszöntünk mi is és El után engem is köszöntött két puszival.
-És mi lenne a kérdés? - kezdtem bele, még mielőtt elkésnék az edzésről.
-Jaj, tényleg már el is felejtettem. - röhögött - Szóval arról lenne szó, hogy holnap lenne egy kis kertiparty nálunk a 1D házban és szeretnénk, ha eljönnél.
-Szeretnétek? - kérdeztem értetlenkedve.
-Igen, már sokat meséltem rólad a fiúknak és szeretnének megismerni, - felelte mosolyogva - de ne aggódj, nem leszel egyedül, hiszen jönnek a lányok is.
-Hú az király, de most mennem kell, holnap találkozunk. Sziasztok! - köszöntem el imádott gerlepáromtól.
-Szia! - köszöntek teljesen egyszerre.
Mióta elindultam tőlük folyamatosan a partyn gondolkodom. Milyenek lesznek a fiúk? Hogyan fognak fogadni? Hamar megkedvelnek? Vagy utálni fognak? Ezekkel a gondolatokkal feküdtem be este az ágyamba és aludtam el.
Reggel vagy inkább délelőtt a telefonom üzenetjelző hangjára ébredtem. El volt az:
"Gyere át 2-re hozzám, majd innen indulunk a csajokkal! xx"
Gyorsan kajáltam, majd lassan elkezdtem készülődni. Csak egy baj volt. Nem tudtam mit vegyek fel. Hosszas tűnődés után egy virágos nyári ruha mellett tettem le a voksom.
Hajamat összekötöttem, gyorsan összepakoltam a táskámba a legfontosabbakat, majd elindultam. Úgy döntöttem sétálok, hiszen az idő gyönyörű, El pedig csak egy utcára lakik tőlem. Mikor odaértem, beléptem az ajtón kopogás nélkül, mert tudtam már várnak rám. Gyönyörűek voltak mind a hárman. Mindig is irigykedtem rájuk, hisz az alakjuk kifogástalan és hát a ruháikon látszik, hogy a pénz nem akadály számukra. Na de térjünk vissza a jelenbe! A köszönést követően szinte azonnal indultunk is, bár nem tudom pontosan mikorra voltunk hívva. Ahogy haladtunk az úton egyre jobban tudatosult bennem, hogy találkozom a világ legnagyobb és legtökéletesebb fiúcsapatával. Szinte nem is hallottam miről beszélnek mellettem a lányok, csak vitt a lábam, én pedig gondolataimba merülve mentem utánuk, amikor is arra figyeltem fel, hogy megálltunk. Egy óriási ház tárult a szemünk elé, pont olyan, mint a filmekben. Hatalmas udvar, ami inkább hasonlított egy parkhoz, nagy medence és minden, amit eddig csak az álmaimban láttam.
Mivel el ismerte a járást, ő ment elöl, mi hárman pedig utána. Vagyis hát Mandy és Eliza El után, én pedig leghátul próbáltam visszaállítani a normál pulzusomat, ami valljuk be sikertelen volt.
Ahogy közeledtünk a kerthez egyre gyorsabban vert a szívem, komolyan még soha nem éreztem ilyet. Kicsit bepánikoltam és azon gondolkodtam, hogy visszafordulok, de ahogy az 5 tökéletesség és a mellettük helyet foglaló szőke szépség (Perrie) észrevett minket, tudtam, már nincs visszaút.
A látvány szinte sokkolt. Persze jó értelemben. Eddig nem értettem, miért sikít minden rajongó, amikor meglátja őket. Hát legszívesebben én is azt tettem volna, de ahelyett csak álltam egy helyben, teljesen lefagyva. Szerencsére Louis észrevette, hogy nincs minden rendben velem, így először ő jött oda hozzám. A szokásos két puszival köszöntött és a végén még egy ölelést is kaptam. Ezután a másik négy srác is így tett, sorban: Harry, Niall, Liam és Zayn, majd végül Perrie is hasonlóan üdvözölt. Ezek után kicsit szétvált a társaság. Lou és El elvonultak egy kicsit, ahogy a Zerrie páros is.
Leültem az egyik székre, és míg én a kis naplóm után kutattam a táskámban, addig örömmel láttam, hogy a lányok milyen jól elvannak Harryvel és Niallel. Aztán Liamet és megtaláltam, aki épp a grillsütőnél helyezte a rácsra a húsokat. "Most" vagy "soha". Ez a két szó járt a fejemben.